Testek - sokszöglapokkal határolt
(Tk.: 105 - 108.o.)
1.)Ha testről beszélünk,
akkor a térnek felületekkel körülhatárolt részére gondolunk. Matematikában
úgy képzeljük el, hogy ezeknek a határoló felületeknek nincs vastagságuk.
Vannak testek, amelyeket
— csak
síkfelületek (lapok) határolnak.
—
síklapok és görbe felületek határolnak.
— csak
görbe felületek határolnak.
|
||
|
||
|
|
|
|
||
Csak
síkfelületek által határolt test
|
Sík- és görbefelületek
által határolt test
|
Csak
görbefelületek által határolt test
|
|
|
|
A testet
határoló síklapok a test lapjai. A
síklapok találkozását élnek, az élek
találkozását csúcsnak nevezzük.
A geometriában a testeknek csak a méretüket
és az alakjukat vizsgáljuk.
A test felszíne: a test határoló felületének a területe.
A felszín jele a képletekben: A.
A felszín mérésekor területet (a határoló felület nagyságát) mérünk.
A test térfogata: a körülhatárolt térrész nagyságát
jellemzi..
A
térfogat jele a képletekben: V
|
||
|
|
|
|
|
|
Szabályos test: olyan, sokszöglapokkal határolt konvex test,
amelynek élei, élszögei és lapszögei egyenlők. Mindegyik
szabályos testet egybevágó szabályos sokszögek határolják. (Ötféle szabályos
test létezik. Szabályos tetraéder, szabályos hexaéder (kocka), szabályos oktaéder, szabályos dodekaéder, szabályos
ikozaéder)
|
||
|
|
|
|
||
Szabályos
tetraéder
|
||
|
||
|
||
Kocka
|
||
|
||
|
||
Szabályos
oktaéder
|
||
|
||
|
||
Szabályos
dodekaéder
|
||
|
||
|
||
Szabályos
ikozaéder
|
HASÁB
|
|||||
|
|||||
Ötszög
alapú egyenes hasáb
|
|||||
Az egyenes hasáb:
olyan test, amelyet két párhuzamos, egybevágó sokszöglap és annyi téglalap
határol, ahány oldala van a sokszögnek. A két párhuzamos, egybevágó sokszög a
hasáb alaplapja. A többi lap a hasáb oldallapja.
Az oldallapok együtt a hasáb palástját
alkotják. Az egyenes hasáb oldalélei merőlegesek az alapra.
Lapátló: két, egy lapon lévő, nem szomszédos csúcsot
összekötő egyenes szakasz.
Testátló: két, nem egy lapon lévő csúcsot összekötő egyenes
szakasz.
Magasság: A két alaplap síkjának távolsága az egyenes hasáb
magassága. A magasság megegyezik az oldalél hosszával.
A hasáb felszíne a határoló lapok területének,
azaz az alaplapok területének (Ta) és a
palást területének (Tp) az összege: A
= 2Ta + Tp
A hasáb hálóját kapjuk, ha a hasábot határoló felületet
a síkban kiterítjük. Ennek területe egyenlő a hasáb felszínével.
A hasáb térfogata: alaplap területe *
testmagasság: V = Ta
* m
|
|||||
|
|||||
TÉGLATEST
Olyan egyenes hasáb, amelynek alaplapja téglalap. (Minden lapja
téglalap.)
|
|||||
|
|
|
|||
|
|
|
|||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
A
téglatest egy lehetséges hálója.
|
|||||
A téglatest felszíne:
A = 2(ab + ac
+ bc)
A téglatest térfogata:
V = abc
|
|
||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
KOCKA
Olyan téglatest,
amelynek minden éle egyenlő.
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
A kocka
egy lehetséges hálója.
|
|||||
|
|||||
|
A kocka felszíne:
A = 6 a2
A kocka térfogata:
V = a3
|
|
|||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
NÉGYZET ALAPÚ EGYENES HASÁB
(NÉGYZETES OSZLOP)
Olyan téglatest, amelynek az alaplapja négyzet.
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
A négyzet alapú egyenes hasáb (négyzetes oszlop) egy lehetséges hálója.
|
|||||
|
|||||
|
A négyzetes oszlop
felszíne:
A = 2a2 +
4am
A = 2a (a + 2m)
A négyzetes oszlop
térfogata:
V = a2 m
|
|
|||
|
|||||
|
2.) Gyakorlás - feladatok
Hf.: Tk.:108.o.77.f.
Ide töltsd fel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése