Nézd meg a fehérjékről szóló filmet!
SZÉLESVÁSZNÚ KÉMIA - A FEHÉRJÉK ACHILLES-SARKA 7 min
https://www.youtube.com/watch?v=8NsM3UZvGPw(Meddig bírtad? Annyit leszűrhetsz, hogy a fehérjék nagyon bonyolult szerkezetű, külső hatásokra érzékeny vegyületek)
Komolyra fordítva a szót, tömören egy kis betekintés a legbonyolultabb szerkezetű szerves anyagokba:
Olvasd el figyelmesen!
A fehérjék és az aminosavak (SULINET-ről)
Fehérjéknek nevezzük azokat a nitrogéntartalmú vegyületeket, amelyek aminosavakból épülnek fel. Az emberi szervezetben található összes fehérje mintegy húsz különböző aminosav kombinációjából áll. Ezek között vannak olyanok, amelyeket a szervezet sejtjei képesek előállítani, illetve olyanok, amelyeket a táplálékkal készen kell felvenni, mert a szervezet nem képes szintetizálni őket.
Egy bizonyos fehérje összes tulajdonsága a felépítésében szereplő aminosavak sorrendjétől függ. Az aminosavsorrend (szekvencia) jelenti a fehérjék elsődleges szerkezetét. A fehérjék másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezetét a szekvencia határozza meg. Az aminosavsorrendet a genetikai kód, tehát végső soron a DNS-molekula bázissorrendje szabja meg. A szervezet fehérjéinek legfontosabb feladata, hogy katalizálják a szervezetben zajló biokémiai átalakulásokat, vagyis enzimek.
A táplálékkal felvett fehérjék több emésztőnedv együttműködésének eredményeként a bélcsatornában végső soron aminosavakra bomlanak, amelyek a bélfalon át felszívódnak a keringési rendszerbe.
A fehérjék szerepe a szervezetben rendkívül sokrétű.
- A fehérjék túlnyomó többsége biokémiai átalakulásokat katalizáló enzim, tehát az anyagcsere-folyamatok minden egyes lépése fehérjék közreműködését igényli.
- Az összes izom olyan fehérjefonalakat tartalmaz, amelyek működése lehetővé teszi a sejtek megrövidülését, összehúzódását. A harántcsíkolt izmok, a simaizmok és a szívizom aktin és miozin nevű fehérjeláncai egymás közé csúszva hozzák létre az izom-összehúzódást. Mivel az izomszövet nem csupán a vázizmok harántcsíkolt izmait és a szívizmot építi fel, hanem simaizom formájában többek között az erek falában és a bélfalban is jelen van, ezért szinte az összes szerv felépítésében szerepet játszik.
- A hormonok egy része szintén fehérjetermészetű (pl. inzulin, növekedési hormon stb.) vegyület.
- Az immunrendszer specifikus működése szintén a fehérjék sokféleségén alapul.
- A fehérjék között vannak szerkezeti anyagok is, ilyen például a bőrben képződő szaru (keratin).
A szükséges fehérjebevitel kb. 70-100 g naponta, a végzett munka és az életkor függvényében. Gyermekkorban nagyobb az igény, majd öregkorban ismét megnő a romló felszívódás és egyéb veszteségek miatt. A terhesség általában +10%, a szoptatás pedig +20% extra fehérjebevitelt igényel.
Fehérjeforrások:
Gazdag fehérjeforrás minden húsféle, a halak, a tojás, a tej és a különböző tejtermékek. A növények közül elsősorban a hüvelyesek gazdagok fehérjékben, mint például a bab, a lencse, a borsó. A szója, amely ugyancsak a hüvelyesek közé tartozik, igen népszerű a vegetáriánusok körében, mivel többféle komplett fehérjét is tartalmaz, és a húsételekhez hasonló ízű ételeket lehet készíteni belőle, megfelelő fűszerezéssel. Hátránya azonban, hogy táplálékallergiát okozhat.
Gazdag fehérjeforrás minden húsféle, a halak, a tojás, a tej és a különböző tejtermékek. A növények közül elsősorban a hüvelyesek gazdagok fehérjékben, mint például a bab, a lencse, a borsó. A szója, amely ugyancsak a hüvelyesek közé tartozik, igen népszerű a vegetáriánusok körében, mivel többféle komplett fehérjét is tartalmaz, és a húsételekhez hasonló ízű ételeket lehet készíteni belőle, megfelelő fűszerezéssel. Hátránya azonban, hogy táplálékallergiát okozhat.
Ha figyelmesen elolvastad nem kell beküldened semmit, ha nem olvastad kellő figyelemmel,
írj belőle vázlatot és küldd el!
írj belőle vázlatot és küldd el!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése